A nem szavazó
Emberek döntésének okai:
Alapvetően a
pártok komolytalan, visszataszító, és politikai aspektusú szerepe, valamint a
bennük - általuk résztvevő valamennyi szereplő emberi minőségében színvonal
alatti retorikája - viselkedési - morális tartalma miatt a tartózkodás, a
távoltartás, illetve a nem kívánatos jelenségként való kezeléseként alakult ki.
A másik
csoport a csalódott Emberek; mentségükre a hiszékenységük, illetve a pozitív
reményük beváltásának esélyét látták a vélhetően számukra szimpatikusabb párt
győzelmében. Csalódottságuk
az illúzióként lebegett buborék kipukkanása után, illetve többé – kevésbé
remélhető kijózanodásuknak tudható be.
Ezáltal a nem
szavazó és a csalódott Emberek táborának a képviselete enyhén szólva nem
megfelelő, jobban mondva jogosulatlan a jelenlegi állami - kormányzati
berendezkedés miatt. Közel
hárommillió hatszázezer nem szavazó ember - 39% -, valamint a csalódott szavazókkal - 34% - kiegészülve már nagyságrendekkel magasabb arányú 73% - nak a
képviseletéről van szó, ellenben a fideszre szavazó 27% - kal szemben. Forrás: 2014- es választási statisztikai adat
alapján.
Ebben a
tébolyult megosztott társadalmi közegben alapvető probléma többek között az,
hogy az emberek jogai messze nem érvényesülnek, de még az elvárható alapszinten
sem. Például abban, hogy az egyszerű, de még a képzettségekkel rendelkező
emberek sem tudják a saját ügyeiket emberhez méltóan, értelemszerűen és
közérthető módon intézni, akár a hivatalos, közérdekű és nem hivatalos ügyekben
egyaránt. A módszer a csavart észjárás, szinte már értelmezhetetlen hivatalosnak tűnő szövegelésekkel, túlbonyolított
jogi csavarok alkalmazása minden területen, csaknem az abnormális képzeletet
is felülmúlja. Abszolút nem
adottak a feltételek a tisztességes eljárási és erkölcsi érdek
érvényesítésének, de még a lehetősége
sem a jelenlegi állami berendezkedés miatt a kormányhivatalokkal, az egyéb
hivatalokkal, a bíróságokkal, a rendvédelmi szervekkel, a közművekkel, a közellátó, a közszolgáltató intézményekkel
(bank, távközlés, …stb), és egyéb szolgáltatókkal – „szervezetekkel” szemben.
A problémák
mind egyénileg, mind társadalmilag is nehezen orvosolhatóak mindenki számára
elfogadható fontossági sorrend felállításával. Nyilván részben nézőponti,
érzelmi vagy elkötelezettségi alapon ki – ki másként tapasztalt helyzetét éli
meg, így érzi sajátját előbb megoldandónak. Ezért nem igazán az egyedi, egyéni,
illetve a részproblémák pillanatnyi, részleges megoldására kell törekedni,
hanem az alapvető emberi jogaink, bizonyos (3) pontokban való meghatározásával
a következetes álláspont képviseletére és betartatására. Az egyéni problémák
érdekérvényesítésében az egységes álláspontot kell képviselni, illetve arra
hivatkozva jogszerűen kell eljárni. Ez az elsődleges szempont! Minden egyes
élet helyzetben és a problémák kezelésében mindig erre az alapvető kiindulópontra
kell igazítani a figyelmünket, az érvelésünket, az érdekérvényesítésünket.
Ezért elsősorban nem részleteiben kell keresni az okokat, hanem EGÉSZében,
alapjaiban kell vizsgálni, orvosolni.
Az ember
önmagában, s alapjában is egy teljes egészként van megalkotva a tökéletes
szervi működési mechanizmussal együttesen. Ennek köszönhetően és ekként való
szem előtt tartása végett érthető, hogy semmilyen külső, vagy belső szerve nem
működik önmagában egymástól függetlenül. Tehát ezért az emberrel kapcsolatos
bármilyen élet helyzetet is az egészben látva kell értelmezni és kezelni.
Az Ember
természeténél fogva a föld élővilága részeseként az élni akarásban, a
kiteljesedésben követeli a helyét ugyanúgy, mint a földi életében a
boldogulásához a társadalmi létjogosultságát is.
Ebben a
vonatkozásban senkinek és semmilyen szervezetnek, közhatalomnak, kormánynak és
egyéb valamire valónak sincs joga korlátozni, akadályozni, ellenkezőleg a tőle
függő helyzet miatt, s szerint legalább annyi lehetőséget kell biztosítani, mint
amennyivel a saját létjogosultságát szerezte meg szavazói által.
– hivatkozásként: ENSZ: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/201
– hivatkozásként: ENSZ: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/201
Kérjük, jelezze építő jellegű
elképzelését, esetleges kritikáját, egyetértési, együttműködési szándékát,
illetve döntését.
(Írásban: e-mailban, levélben, … egyéb módon.)
(Írásban: e-mailban, levélben, … egyéb módon.)
Váradi Sándor
egy méltóztató
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése